Atecéged

Folytatás innen.

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

 Az adóhatóság által leírtaktól függetlenül rengeteg munkájába került a könyvvizsgálóknak megértetni a vállalkozókkal azt, hogy ha nem fizetnek általános forgalmi adót, akkor megbuknak, mert ha nincs nyoma, hogy a megvásárolt készletet, szolgáltatást eladták, akkor annak meg kell lennie. De nincs, tehát hová lett? Ezt egy ablakmosásról szóló számlával nem lehet „elfedni”.

Mindenki igyekezett „beállítani” az áfa-bevallását, hogy ne kelljen sok adót fizetni. Nagyon nehéz volt megértetni, hogyha visszaigényelhető általános forgalmi adó szerepel a bevallásban, akkor biztos a veszteség, mert vannak olyan költségek is, amelyek nem áfásak. Például a bérek, iparűzési adó, járulékok, stb. Rengeteg számítást kellett bemutatnunk, hogy érthető legyen. Sok esetben a könyvelőt is tanítani kellett.

A tagi kölcsönnek – azon kívül, hogy a forrását igazolni kell, - nem sok értelme van, mert akkor mire is vállalkoztunk? Mi a tulajdonosok befektetésének célja? Hát a nyereség, meg az osztalék, meg a családok eltartása – vágták rá. Rendben van, - mondta a könyvvizsgáló, - akkor kezdjünk általános forgalmi adót bevallani és befizetni.

Nagyjából így zajlott a 2000-es években. Közben pedig a minimálbértől is lassan elszakadtunk. Számolgatták, hogy mennyi befizetést tudnak vállalni, és lassan emelték a béreket, vagy részmunkaidősből teljes munkaidős lett a dolgozó. Ne legyünk farizeusok, mert aki ebben a szakmában dolgozik egy ideje, az tud róla, hogy így történt. Szerintem az adóhatóság néhány régi munkatársa is tisztában volt a jelenséggel, legfeljebb nem volt bizonyítható. Ezek a vállalkozások fejlődtek.

Most viszont szépen sorban megszüntetjük azokat az egyáltalán nem kedvelt, de szükségszerű rendelkezéseket, (otthoni pálinkafőzés tilalma, offshore vagyonok adóztatása, standolás, stb.) amelyek legalább megnehezítették az ügyeskedést. Megszüntetni nem tudták ugyan az adóelkerülést, de legalább irritálták az elkövetőt. Lelkünk rajta!

Szeretnék valamit hangsúlyozottan kiemelni a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által leírt véleményekről és javaslatokról. Kulturáltan és nagyon óvatosan megfogalmazott, de a könyvvizsgálók által az évek során felvetett kérdésekből leszűrt konkrét tapasztalatokra épül. Ez nemcsak lobby-tevékenység, - bár szerintem az is a Kamara feladatai közé tartozik, - hanem megalapozott szakmai vélemény. Nem véletlen például, hogy egyebek mellett az alapítványok kötelező könyvvizsgálatára tesznek javaslatot.

Javaslom, hogy figyelmesen olvassák el a www.mkvk.hu honlapon az elérhető (bejelentkezést nem kívánó) közleményeket, és gondolkodjanak el rajta. Ez jóval reálisabb az újságírók által írottaknál.

Március végén írta az MTI: „Milliárdokat bukna az állam a könyvvizsgálatra kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió forintos értékhatár tervezett emelésén – derül ki az Opten Kft. elemzéséből. A 80 és 100 millió forint közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100-120 millió közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel. A nettó 80-100 millió forint közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7 fő, míg a nettó 100-120 millió forint közötti cégek esetében ez több mint 50 százalékkal magasabb: 11 fő. Az átlagos 20 százalékos árbevétel-különbség, nem támasztja alá a több mint 50 százalékos alkalmazotti létszám különbséget, vagyis nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert érdekünk.

Folytatom.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink a könyvvizsgálatról
• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)

Tudásmorzsák minden napra az Atecéged.hu-n:

• Eldöntheti egy munkavállaló a munkáltatója nélkül, mikor és hány napra megy szabadságra?
• Egyetlen átutalással fizethetjük majd az összes adót. Jó ez nekünk?
• Van a cégemnek saját adófolyószámlája?

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/3414. számú törvényjavaslatot, mely költségcsökkentés tekintetében csak a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának 200 milliós árbevételhez rendelését tartalmazza a 2012-es üzleti évtől, - 2013-tól majd 300 millió lesz, - júniusban terjesztették a Parlament elé. A törvény elfogadására várhatóan július elején kerül sor.

A törvénytervezet ezen kívül a következőket tartalmazza:

• A regisztrációs adó csökken az autó avulásának függvényében.
• Emelkedik a jövedéki adó a dohánytermékek és a bioüzemanyag vonatkozásában.
• Illetékmentes lesz a háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos praxisjogának öröklése.
• A vendéglátóipari egységek havi standolási kötelezettségét megszüntetik.
• Illetékmentes ügyekben az adóhatóságnak nem kell határozatot hozni.
• A számviteli törvényben újra módosítják az engedéllyel számviteli szolgáltatást végzőkre vonatkozó szabályokat. (Ez minden évben megtörténik, és van még egy kormányrendelet is ezzel kapcsolatban.)
• Módosítják a hitelintézetekről szóló, valamint a befektetési vállalkozásokról szóló törvényeket is.

Tehát a cégek költségcsökkentésére először 2012-ben számíthatunk azon vállalkozások esetében, ahol nem lesz kötelező ettől az évtől a könyvvizsgálat. Jelenleg 17.000 kisvállalkozás érintettségéről beszélnek, éves 350.000-400.000 forint könyvvizsgálói díjjal. 17.000 * 400.000 = 6.800.000.000 Ft. Ez 6,8 milliárd forint megtakarítást jelentene összességében a vállalkozásoknak akkor, ha tényleg minden esetben ennyi lenne a könyvvizsgálói díj. De korántsem ennyi. Ismerek olyan megyéket, ahol évi 100.000-150.000 forintot fizetnek a könyvvizsgálatért.

Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a könyvvizsgálók minden évben június 10-ig adatszolgáltatást küldenek be a kamarába a díjazásról és az ügyfelek árbevétel szerinti megoszlásáról. (Másról is, de ez most nem lényeges.) Tehát a mostani adatszolgáltatásból felmérhető lesz a kieső könyvvizsgálói munkák száma és díja.

Megjegyzem, hogy ez sem teljesen pontos szám, mert a tapasztalt vállalkozók már akkor is megtartották a könyvvizsgálót, amikor az értékhatárt 50 millió forintról 100 millió forintra növelték. Vajon miért?

• Az elsődleges és legfontosabb ok, hogy a könyvvizsgálót adótanácsadóként használják. Ettől a könyvvizsgálók ugyan szeretnének, de nem tudnak megszabadulni. Sőt, ezt a különmunkát nem tudják külön díjazással sem elismertetni.
• A vállalkozás vezetője, ha valami új tevékenységre vagy nem rendszeres ügylet megkötésére készül, szívesebben fordul az évek óta ismert könyvvizsgálójához, mint egy ismeretlen tanácsadóhoz. Ne feledkezzünk meg arról az előnyről, hogy a könyvvizsgáló ismeri a cég tevékenységét és főbb embereit, valamint az egyszeri tanácsadás sokba kerülhet.
• A könyvelő szívesen fordul számviteli és adózási kérdéseivel a könyvvizsgálóhoz, biztonságot jelenthet számára a kérdezés lehetősége. Ez különösen az utóbbi években erősödött igény a napi 30.000 forintba kerülő továbbképzések és a jogszabályokat ismételgető szaklapok, valamint a kollégák tanácsait tartalmazó internetes oldalak előtérbe kerülésével.

Nem tudom már felidézni hol olvastam az adóhatóság véleményét arról, hogy ők nem érzékelték azt, hogy a könyvvizsgálat hatására emelkedett volna az adófizetése a kisvállalkozásoknak. Ennek nagyon örülök, mert visszaadnám az összes diplomámat, ha ez felfedezhető lett volna számukra.

Folytatas következik jövő héten

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink a könyvvizsgálatról
• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Hogyan néz ki az a vállalkozási kör, amelyre folyton-folyvást hivatkoznak a hazai gazdaságpolitika legfőbb döntéshozói, és amelynek a magyar gazdaság húzóerejévé kellene válnia a közeljövőben? Erről elmélkedik néhány szabály és jogszabály ismertetése közben könyvvizsgáló szerzőnk.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó néhány számszerű adat megismerésével kapcsolatban javasolt elgondolkodni a vállalkozások vezetőinek arról, hol is tartunk, és merre van az előre a gazdasági fejlődés irányába….

Magyarországon 2010. december 31-én 1,6 millió regisztrált vállalkozás volt. Ebből nagyságrendileg 600 ezer a társas vállalkozás, (például: kft, bt, stb.) és 1 millió az egyéni vállalkozó. (A gazdasági fejlődés szempontjából biztatóbb lenne, ha az arány fordított lenne.)

Az összes regisztrált vállalkozás harmada Budapesten és Pest megyében található. A társas vállalkozások fele itt található. Az egyéni vállalkozók 80%-a azonban ezen a körzeten kívül van. (A pontos adatok megtekinthetők a KSH honlapján.)

Ha azt olvassuk valahol, hogy „regisztrált vállalkozás”, az annyit jelent, hogy valahol be van jegyezve, (cégbíróságon, önkormányzatnál, stb.) de nem jelenti azt, hogy ténylegesen működik is. (A statisztikák szerint mintegy egy millió működő vállalkozásról beszélhetünk. Hol van a többi, kérdezhetnénk…?)

A regisztrált vállalkozásoknál foglalkoztatott létszám szerinti megbontás azt mutatja, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a 97,7%-a 0-9 főt foglalkoztat. A nulla arra utal, hogy kb. 440 ezer vállalkozásnál nincs foglalkoztatott, illetve a számuk ismeretlen a KSH szerint.

A kkv a „mikro- kis- és középvállalkozás” kifejezés rövidítése Magyarországon. A 2004. évi XXXIV. évi törvényben  találjuk ennek a fogalomnak a szabályait, kategóriáit, melyeket elsősorban a határértékek miatt érdemes megismerni.

Alapvető kritérium, hogy nem beszélhetünk kkv-ről akkor, ha a vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. (Kivétel van.)

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek:
a) összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele maximum 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege maximum 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (A múlt év végén forintban: 2.780.000.000.)

A KKV kategórián belül mikro-vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege maximum 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ezeknek a kategóriáknak jelentőségük van a különböző támogatások meghirdetésekor, illetve adókedvezmények esetében.

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi az említett létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikro-vállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

Több vállalkozás együttes beszámolója (konszolidációja) alapján kell figyelembe venni a határértékeket a hivatkozott törvényben leírt módon.

Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik. Tehát ilyen nyilvántartással rendelkeznie kell. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Például, ha félévkor kezdtem működni és 1.000.000 forint árbevételt értem el, akkor éves szinten az 2.000.000 forintot jelent.

Ha 278 Ft/EUR a 2010. december 31-i árfolyam, akkor a mikro-vállalkozások 2.000.000 eurós értékhatára 556.000.000 forintot jelentett (árbevétel vagy mérlegfőösszeg). Nálunk nem ez a nagyságrend egy mikro-vállalkozásnál. Rengetegen beleférnek az évi 25 millió forintos értékhatárba, legfeljebb magasabb létszámmal állítják elő, mint más országokban.

A Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége, mintegy 96-98%-a mikro- vállalkozás. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2-3%. Számát tekintve a közepes vállalkozások és nagyvállalatok száma a mikro-vállalkozásokhoz képest elhanyagolható.

Mindezen néhány adat tükrében át kell gondolnunk saját helyzetünket, valamint azt, hogy a vevőkörünk igényeinek felmérése alapján hogyan tudunk hatással lenni a kereslet növekedésére, s ezen keresztül az árbevételünk növelésére, hiszen a gazdasági növekedés rajtunk múlik. Ennek függvénye a valódi munkahelyteremtés is.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Harminc napon belül kell kiegyenlíteni az áruért, illetve szolgáltatásért kiállított számlák ellenértékét az Európai Unióban - erről 2010 októberében az Európai Parlament határozott Strasbourgban. A tagállamoknak két évük lesz a rendelkezés átvételére, átültetésére a helyi jogszabályokba.

Ez elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások pénzügyi helyzetére van kedvező hatással, melyek száma, életképessége döntő befolyással bír az országok gazdaságára. Persze ez a megállapítás csak azokra a vállalkozásokra igaz, melyek fejlődni, növekedni akarnak, és potenciálisan képesek erre.

Természetesen egy ilyen rendelkezés a körbetartozások arányának csökkentésére is kedvező hatással van. (Leegyszerűsítve a körbetartozás köznyelven azt jelenti, amikor én tartozom neked, mert nekem sem fizet a vevőm. Ezért te is tartozol a beszállítóidnak, mivel én sem fizetek neked. Az egész jelenség alapja, hogy a vállalkozásnak nincs annyi tartalék pénze, amiből megfinanszírozhatná az értékesítendő munkáját, rezsiköltségeit. Tehát nincs forgótőkéje. Nem tudja kifizetni a vásárolt anyag árát addig, amíg a késztermékét a vevője nem fizeti ki. Ez nem a működőképes gazdaság jellemzője.)

Mindezeket előrebocsátva mindenképpen beszélni kell arról, hogy a számlák fizetési határideje és az adók befizetésének teljesíthetősége között szoros összefüggés van.

Nézzük például az általános forgalmi adó befizetésének teljesítését!

A vevőink felé kibocsátott számlánkban ún. felszámított általános forgalmi adó szerepel. Ebből ugyan levonható az az áfa amit felénk felszámítottak a beszállítóink, de e két tétel közötti különbséget akkor is be kell fizetni a kincstárba. Ha nem fizette ki a vevőnk a számlát, akkor miből fizessünk általános forgalmi adót, ha nincs ilyen esetre tartalékunk?

Általános esetben – amivel arra utalok, hogy különböző időszakos bevallások vannak, - az áfát mindig a követő hónap 20-áig kell befizetnünk. 21-étől már késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság. Arról nem is beszélve, hogy mivel maga a bevallás egy végrehajtható okirat, előfordulhat, hogy az adóhatóság inkasszót nyújt be a banknál a vállalkozói számlánkra, s ha sikerül leemelnie az adót, akkor már bérfizetésre sem marad pénzünk. Persze nem mindenki havi áfa-bevalló, vannak negyedéves gyakoriságú bevallásra kötelezettek is. Az ő fizetési kötelezettségük végső határideje a tárgynegyedévet követő 20-a. Ebben az esetben áprilisban, júliusban, októberben és januárban következhet be az előbbiekben leírt helyzet.

Tudnunk kell azt, hogy számla – akár bejövő, akár kimenő, - mindig abban az áfa-bevallásban szerepel, amely időszakra a számlán szereplő teljesítési időpont dátuma vonatkozik.

Mit lehetne tenni? Ne kössünk üzletet olyan vevővel, aki fizetési gondokkal küzd?

Nem tudjuk megtenni, mert nagyon alacsony a kereslet szintje, a piaci igényekhez nem kívánunk a jelenleginél jobban alkalmazkodni, és mi is pénzhiánnyal bajlódunk.

Rövidebb fizetési határidőkkel dolgozzunk?

Ha nekünk nem fizetnek, mi sem tudunk fizetni. Amennyiben csak egy valaki nem fizet időben, máris borul a kiépített rendszer. A vevőkkel szembeni követeléseink fedezik a tartozásainkat. Tehát pénzünk nincs. De valakinek el kell kezdenie az üzleti láncolat fizetési rendjének átalakítását ahhoz, hogy ez a helyzet egy idő után megváltozzon.

Úgy kellene megállapodni a vevőnkkel a fizetési határidőben, hogy a számla ellenértéke beérkezzen a bankszámlánkra az adó biztonságos átutalásához, például 17-ére, 18-án kifizetjük a beszállítóinkat, és 19-én vagy 20-án reggel indítjuk az áfát. Hozzá kellene kezdeni, először egy kisebb ügyfélkörben, majd ha ez már működik, akkor bővíteni ezt a megegyezéses ügyfélkört!

Adó és pénzügyekről bővebben az Atecéged.hu-n