Atecéged

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Hogyan néz ki az a vállalkozási kör, amelyre folyton-folyvást hivatkoznak a hazai gazdaságpolitika legfőbb döntéshozói, és amelynek a magyar gazdaság húzóerejévé kellene válnia a közeljövőben? Erről elmélkedik néhány szabály és jogszabály ismertetése közben könyvvizsgáló szerzőnk.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó néhány számszerű adat megismerésével kapcsolatban javasolt elgondolkodni a vállalkozások vezetőinek arról, hol is tartunk, és merre van az előre a gazdasági fejlődés irányába….

Magyarországon 2010. december 31-én 1,6 millió regisztrált vállalkozás volt. Ebből nagyságrendileg 600 ezer a társas vállalkozás, (például: kft, bt, stb.) és 1 millió az egyéni vállalkozó. (A gazdasági fejlődés szempontjából biztatóbb lenne, ha az arány fordított lenne.)

Az összes regisztrált vállalkozás harmada Budapesten és Pest megyében található. A társas vállalkozások fele itt található. Az egyéni vállalkozók 80%-a azonban ezen a körzeten kívül van. (A pontos adatok megtekinthetők a KSH honlapján.)

Ha azt olvassuk valahol, hogy „regisztrált vállalkozás”, az annyit jelent, hogy valahol be van jegyezve, (cégbíróságon, önkormányzatnál, stb.) de nem jelenti azt, hogy ténylegesen működik is. (A statisztikák szerint mintegy egy millió működő vállalkozásról beszélhetünk. Hol van a többi, kérdezhetnénk…?)

A regisztrált vállalkozásoknál foglalkoztatott létszám szerinti megbontás azt mutatja, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a 97,7%-a 0-9 főt foglalkoztat. A nulla arra utal, hogy kb. 440 ezer vállalkozásnál nincs foglalkoztatott, illetve a számuk ismeretlen a KSH szerint.

A kkv a „mikro- kis- és középvállalkozás” kifejezés rövidítése Magyarországon. A 2004. évi XXXIV. évi törvényben  találjuk ennek a fogalomnak a szabályait, kategóriáit, melyeket elsősorban a határértékek miatt érdemes megismerni.

Alapvető kritérium, hogy nem beszélhetünk kkv-ről akkor, ha a vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. (Kivétel van.)

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek:
a) összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele maximum 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege maximum 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (A múlt év végén forintban: 2.780.000.000.)

A KKV kategórián belül mikro-vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege maximum 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ezeknek a kategóriáknak jelentőségük van a különböző támogatások meghirdetésekor, illetve adókedvezmények esetében.

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi az említett létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikro-vállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

Több vállalkozás együttes beszámolója (konszolidációja) alapján kell figyelembe venni a határértékeket a hivatkozott törvényben leírt módon.

Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatott létszám alapján történik. Tehát ilyen nyilvántartással rendelkeznie kell. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Például, ha félévkor kezdtem működni és 1.000.000 forint árbevételt értem el, akkor éves szinten az 2.000.000 forintot jelent.

Ha 278 Ft/EUR a 2010. december 31-i árfolyam, akkor a mikro-vállalkozások 2.000.000 eurós értékhatára 556.000.000 forintot jelentett (árbevétel vagy mérlegfőösszeg). Nálunk nem ez a nagyságrend egy mikro-vállalkozásnál. Rengetegen beleférnek az évi 25 millió forintos értékhatárba, legfeljebb magasabb létszámmal állítják elő, mint más országokban.

A Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége, mintegy 96-98%-a mikro- vállalkozás. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2-3%. Számát tekintve a közepes vállalkozások és nagyvállalatok száma a mikro-vállalkozásokhoz képest elhanyagolható.

Mindezen néhány adat tükrében át kell gondolnunk saját helyzetünket, valamint azt, hogy a vevőkörünk igényeinek felmérése alapján hogyan tudunk hatással lenni a kereslet növekedésére, s ezen keresztül az árbevételünk növelésére, hiszen a gazdasági növekedés rajtunk múlik. Ennek függvénye a valódi munkahelyteremtés is.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

A bejegyzés szerzője Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő.

Ezek az ellenőrzési szempontok a 2011-es évre vonatkoznak, és általános esetben nem biztos, hogy érintik a most készített 2010. évi társasági adóbevallásunkat. Megszűnés vagy kiugró számok esetén azonban a 1029-es jelű bevallás beküldését követően néhány hónap múlva már jöhet az adóellenőr. Megszűnéskor (végelszámolás, felszámolás,) mindenkit ellenőriznek minden adónemben öt évre visszamenőleg. A „kiugró számok” kifejezést úgy értelmezzék, hogy a társasági adóbevallásunkban szereplő – ezer forintban kifejezett – számokat egy elektronikus kockázatkezelő szoftveren átfuttatják, ami felhívja a figyelmet bizonyos tételekre, s ezzel segíti az ellenőrzésre történő kiválasztását az adóalanynak.

A következő nagy összegű gazdasági események indukálhatnak kiemelt figyelmet – természetesen az általános szempontok mellett, - a társasági adó vizsgálata során:

• jelentős összegű jegyzett tőkeemelés;
• jelentős összegű tőketartalék növelés;
• a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés (különösen üzletrész) nagyobb összegben történő vásárlása vagy értékesítése; (Ezt úgy fordítanám magyarra, hogy megvásárolom egy másik cég üzletrészeinek például az 55%-át és hosszú ideig bele kívánok szólni a másik vállalkozás gazdasági döntéseibe. Vagy pedig jelenleg rendelkezem az üzletrésszel, megvan már kb. öt éve, és most eladtam valakinek.)
• a jelentős összegű befektetett eszköz (kiemelten az ingatlanok) megszerzése;
• a jelentős összegű (elsősorban tulajdonosokkal szembeni) kötelezettség nyilvántartása; (Magyarul: a tulajdonosok által adott jelentős összegű tagi kölcsön szerepel a társasági adóbevallásban. Ennek vizsgálhatják a keletkezési körülményeit, összegének helytállóságát, stb.)
• felmerült-e pótlólagos adófizetési kötelezettség a vizsgált időszakban a társasági adóalap vagy adó terhére igénybe vett kedvezményekkel összefüggésben. (Például nem használták fel időben a fejlesztési tartalékot beruházásra.)

Az adóhatóság irányelve szerint az ellenőrzésnek különös gondossággal kell eljárnia, amennyiben a vállalkozás:

• a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre nagy összegű értékvesztést,
• a befektetett eszközökre nagy összegű, esetleg terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést számolt el,
• ha cégcsoporton belüli üzletrész értékesítések eredményeként üzleti vagy cégérték nyilvántartására, illetve ezzel összefüggésben utóbb terven felüli értékcsökkenés elszámolására került sor.

Súlyponti ellenőrzési témák még 2011-ben a társasági adóval kapcsolatban:

• A reklámköltségek elszámolásának ellenőrzésére a társaságoknál.
• Az adóhatóság a fejlesztési adókedvezmény igénybevétel feltételeinek teljesítését az első igénybevételt követő harmadik, illetve negyedik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni köteles.
• Kiemelt feladatként kezelik a beruházási adókedvezmény ellenőrzését is, különös figyelemmel, az adókedvezménnyel érintett időszak jogszabályban meghatározott lezárulására.
• A jövedelem -(nyereség-) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságának ellenőrzésén túl indokolt azon vállalkozások ellenőrzése is, amelyek több évben is a jövedelem -(nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítését vállalták.

Hasznos infók egy helyen az Atecéged.hu-n:

• További cikkeink az egyszerűsített vállalkozási adóról.
• Céges elsősegély (cégadatok, közterhek, bérminimumok, cafeteria...stb.)
• Tudásmorzsák minden napra

Valóban nem tűnik igazságosnak, hogy az a család család, ahol a házastársak együtt nevelnek több közös és nem közös gyermeket, az a család meg nem család, ahol élettársak teszik ugyanezt. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is hibádzik valami, ezért módosítanának a családi kedvezmény jogosultsági szabályain. Szerintünk ebből a gondolatmenetből kiindulva több jogszabályt is elő lehetne venni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében ez áll: „A Nemzetgazdasági Minisztérium még igazságosabbá kívánja tenni a családi adózást. Jelenleg ugyanis, ha a szülők elváltak, és egyikőjük, vagy mindkettőjük élettársi kapcsolatba lép, élettársukkal pedig közös háztartást tartanak fent, akkor az élettársak nem jogosultak az adókedvezményre a társuk gyermekei után. A Nemzetgazdasági Minisztérium szándéka az, hogy ezeknek a családoknak is lehetővé tegye a családi adózást, ezért már dolgoznak az adótörvényt érintő módosításon.”

Jó nagy munka lesz, mert nemcsak az szja-törvényt kellene módosítani. Mint ahogy azt az Atecéged.hu-n egy korábbi cikkben megírtuk, az szja-törvény szerint annak jár családi kedvezmény, aki családi pótlékra jogosult. Márpedig a családok támogatásáról szóló törvény azt mondja, hogy az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke után. Ha ezt a megkülönböztetést kiküszöbölni igyekszik a nemzetgazdasági tárca az szja-törvényben, akkor logikusan hozzá kellene nyúlni a családi pótlékhoz is.

Továbbmegyek. Hozzá kellene nyúlni még néhány jogszabályhoz, ha el karjuk ismerni, hogy a több éves élettársi kapcsolat jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Az utóbbi években volt már erre néhány kísérlet. Egyrészt a bejegyzett élettársi kapcsolatról még 2007-ben született egy törvény, ami azonos és különnemű élettársak anyakönyvi regisztrációját is lehetővé tette volna. Még a hatályba lépés előtt alkotmányellenesnek bizonyult ez a lehetőség, így a most hatályos törvény szerint az anyakönyvi regisztrációval csak az azonos nemű élettársak élhetnek. Ők, mint „bejegyzett élettársak” a hatályos Ptk. szerint örökölhetnek is egymás után, és számos más területen is a házastársakéhoz hasonló jogokat élvezhetnek.

Csakhogy az eredeti elképzelés az volt, hogy mind a családjogi viszonyokban (például lakáshasználati jog elismerése, tartási jog elismerése), mind pedig a polgári jogi viszonyokban (pl. öröklés) közelítik az élettársi és házastársi jogosultságokat, természetesen a különnemű élettársakra vonatkozóan is. Mivel azonban a 2009-ben elfogadott új Ptk. végül a kormányváltást követően született parlamenti döntés értelmében nem lépett hatályba, jelentős lyuk tátong a jogi szabályozáson. Az azonos nemű „bejegyzett” élettársak örökölhetnek egymás után, a különnemű élettársak pedig nem, vagyis csak végintézkedéssel. Jelenleg az élettárs még mindig csak egyetlen juttatásra jogosult a társa után, az özvegyi nyugdíjra. Új Ptk. pedig talán 2013-ra lesz.

„Technikai” problémáim is vannak. Ha az államtól kapunk juttatást (pl. családi pótlék), akkor a jogosultságot igazolni kell. Milyen igazolást kér majd arról az állam, hogy élettársi kapcsolatban élek valakivel és közösen nevelgetjük közös és egymás gyermekeit?  2010-től a közjegyzők vezetik az Élettársi Nyilatkozatok Országos Nyilvántartását, túl sokan nem kerültek eddig bele, hiszen hitelfelvételnél vagy özvegyi nyugdíjra jogosultságnál volt csak jelentőssége a regisztrációnak (ami egyébként a jegyzői hatósági bizonyítványt váltotta fel). Az élettársak tehát közjegyző előtt nyilatkozhatnak kapcsolatuk fennállásáról, és mindaddig élettársnak fognak hivatalosan minősülni, amíg valamelyikőjük házasságot nem köt vagy meg nem hal. Kivéve persze, ha akár csak egyikőjük is kéri a nyilvántartásból való törlést. Ez a nyilvántartás még persze nem igazolja, hogy közös háztartásukban gyermekeket nevelnek, de az azonos állandó lakcím talán elegendő lehet.

Nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium gondolkodhat a szükséges jogszabálymódosításokon.